Jitró

A heti szakasz az „És Jiszroj hallotta” szavakkal kezdődik. Rashi, a szent Tóra egyik fő kommentátora azt mondja, hogy ami miatt Jiszroj elhagyta Midyan földjét, eljött a sivatagba és zsidó lett, az a Vörös-tenger szétválasztása és az Amálék elleni háború volt.

Eliezer Dovid Greenwald rabbi (5688/1928-ban elhunyt), aki az egyik legjelentősebb magyar rabbi volt, erről a Keren Ledovid című könyvében így ír:

A Hásemben, a "Bitachonban" való teljes bizalom és ráhagyás erénye nagyon magas és fontos erény, de csak fizikai kérdésekben szabad használni. Bízzunk Hásemben, hogy minden anyagi szükségletről gondoskodik, lelki dolgokban azonban nem szabad passzívnak maradni és Bitachon erényét használni, mert munka és fáradság kell, ahogy bölcseink mondják: "Minden az Ö-való kezében van, a mennyország félelme mellett", vagyis a mi lelki munkánk, nem eleve elrendeltetett, hanem választásunk szerint teljes egészében nekünk adatik. A mi feladatunk az, hogy törekedjünk és erőfeszítéseket tegyünk, hogy egyre magasabbra jussunk lelki életünkben.

És ez a különbség az amáleki háború és a Vörös-tenger megosztása között. Amálek szándéka az volt, hogy csökkentse Hásem tiszteletét. Amálek bűnbe kényszerítette a zsidó népet, tehát ez a lélek háborúja volt. Ilyenkor tilos passzívnak maradni és csak Hásem segítségében bízni. Harcolnunk kell azok ellen, akik csökkentik Hásem becsületét és bűnre akarnak kényszeríteni minket.

Nem így volt a Vörös-tenger szétválasztásakor. Ebben az esetben az egyiptomiak a zsidó nép testéért jöttek, és nem a lelkekért, ezért a zsidók fizikailag passzívak voltak és bíztak Hásem segítségében.

Ebből is adódik a különbség Chanuka és Purim között – folytatja Eliezer Dovid rabbi: Hámánnak az volt a vágya, hogy megölje a zsidókat, fizikailag elpusztítsa őket és nem az volt a célja, hogy a zsidók eltérjenek a hitüktől. Ezért a zsidók nem harcoltak ellene és Hásem segített is nekik anélkül, hogy háborút kellett volna viselniük. Hanukában azonban a görögök rá akarták kényszeríteni a zsidókat a Tóra elhagyására, ezért a zsidó népnek kötelező volt karddal és lándzsával harcolnia és feláldozni a lelkét a Tóra érdekében.

Ennek megértése segít abban, hogy jobban megértsük, miért e két történet miatt hagyta el Jiszroj az otthonát és földjét, és ment a sivatagba, hogy a Tóra népéhez tartozzon. Mindkét történetből - a Vörös-tenger kettéválasztásából és az amáleki háborúból -Jiszroj megértette, hogy teljesen rendben van fizikailag passzívnak lenni, és Hásem igazságosságában bízni az anyagi dolgokban, ahogyan az a tenger szétválasztásánál is volt. De lehetetlen passzívnak lenni és Midyanban maradni, amikor Hásem szolgálatában akarsz fejlődni. Komoly lépéseket kell tenni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell hagyni a komfortzónánkat és ki kell mennünk a sivatagba.