יום כיפור סדר העבודה Jom Kippur és a Jom Kippur napi istenszolgálat

Az engesztelés napja - יוֹם כִּיפּוּר

Mózes tanítónk tisri hó 10-ik napján szállott le a Szináj hegyéről, ahol 40 napon át időzve könyörgött Izrael népének az aranyborjú imádása által elkövetett súlyos vétke megbocsátásáért és ezen a napon, az engesztelés napján, meghozta Izrael népének Isten bűnbocsátó ígéretét, oly kikötéssel, hogy ha valamely zsidó lélek ezen nagy és rettenetes szent nap törvényeit megszegi, megszentségteleníti, azon lelket ugyanazon כָּרֵת lélek-kiirtási büntetés éri örök időkön át, mely büntetést a bálványimádóknak kellett volna megkapniuk.

"Szólt az Örökkévaló Mózeshez: A hetedik hónap, azaz tisri 10-ik napján örök időkön át szombatok-szombatja שַׁבַּת שַׁבָּתוֹן, a legszigorúbb böjt és ünnepnap legyen. Semminemű munkát ne végezzetek ezen a napon, estétől-estig ünnepeljetek és böjtöljetek, mert engesztelés napja az, hogy engesztelést szerezzen nektek az Örökkévaló a ti Istenetek előtt, ha böjtölés és magatokba térés által megünnepelitek; ellenben kiirtódik annak a lelke Izrael és a túlvilági közösségből, ki ezen szent napot megszentségteleníti. E nap tisztítson meg minden bűneitektől, az Örökkévaló előtt tiszták legyetek". (M. III. 16.)

Az engesztelés nap elrendelésenek célja, hogy elkövetett bűneinket őszintén megbánjuk, Istentől bocsánatot kérve vele kiengesztelődjünk. Isten határtalan könyörületessége módot nyújt nekünk az erkölcsi emelkedésre, mert Isten a teljes szívből hozzá megtérőt magához emeli.

Az egész napot templomban töltjük, mert ezen nap önvizsgálatra és Isten dicsőítésére van kiszemelve és szentelve; ott állunk Isten előtt egész napon át bőrcipő nélkül és halotti ruhában, mintegy jelezve, hogy minden testi élvezettől és vágyaktól lemeztelenítve, szellemi életet folytatunk ezen a napon. (Ros Hasónó napokon szintén felvesszük a fehér vászon ruhát.)

A Jom Kippur, a minden zsidó szívbe fúródó כָּל נִדְרֵי imával kezdődik és a nyilvános וידוי bűn beismerő vallomás, az אָשַׁמְנוּ és az עַל חֵטְא imák minden imarészben ismétlődnek.

Kol nidre ima egy lipcsei machzor-ból. Forrás: JRB

A rendes imarendeken kívül, csak e napra rendelt נְּעִילָה bezáró imát (ezen imarészben mindenütt a וְכָתְבֵנוּ kifejezés helyett וְחָתְמֵנוּ mondatik) rendesen a hitközség rabbija, vagy jámbor talmud tudós vezeti.

A szentírás hirdeti, hogy az engesztelés napja engesztelést szerez és megtisztít bennünket "hogy minden bűneinktől tiszták legyünk Isten előtt". Tudd meg azonban - tanít vallásunk - hogy az engesztelés napja csak olyan bűnöket bocsát meg, miket csakis Isten ellen követtél el, de az emberek ellen is elkövetett bűnökért csak akkor nyújt engesztelést, ha a megbántott felebarátod is kiengesztelődött, mert aki emberek iránti bűnökkel terhelten keresi az Isten előtti megtisztulást, az olyan, mint aki a kezében tisztátalan שֶׁרֶץ férget tartva, merül a fürdőbe מקוה, nem tisztulhat meg az olyan, a világ minden vizétől sem, míg el nem dobja a férget. (Midr. E)

Isten csak akkor bocsátja meg az irányában elkövetett bűneinket, ha mi is megbocsátunk a bennünket megsértett felebarátunknak. "Ha egyik a másik ellen valamit elkövet, ne gyűlölje szívében, ha bocsánatot kér, úgy bocsáss meg neki és ne légy אכזר keményszívű, mert a zsidónak három jellemző tulajdonsága van: Könyörületes, szerény és jószívű". (Talmud Jevamosz 78)

A Jom Kippur ünnep még az est beállta előtt kezdődik és eltart másnap estéig. Iparkodjunk még naplemente előtt a Kol Nidre estéjén a templomba menni, mivel a Talisz fölött - ha elkésünk - a בְּרָכָה-t már nem szabad elmondani.

A böjtölés kötelezettsége már a gyermekeknél kezdődik, hogy fokozatosan rászoktassuk a böjtölésre. A nőknél a 12 évet, a férfiaknál a 13 életévet betöltöttek kötelesek böjtölni. A életveszély felmerülése esetén a betegek fel vannak mentve a böjtöléstől, de ha esznek is, elsősorban a rabbi által kijelölendő bizonyos mértéket szabad egyszerre enniük.

A Jom Kippur napi istenszolgálat - עבוֹדָה

Az engesztelési napjának מוסף istentisztelete alatt, nagy áhitattal megemlékezünk azon magasztos és lélekemelő עבוֹדָה istenszolgálatról, melyet a jeruzsálemi בֵּית הַמִקְדָּשׁ szentélyben, a כּהֵן גְדוֹל, a főpap e szent napon végzett.

A főpap ugyanis - minden évben egyszer - ezen a szent napon bemehetett a קדשי קדשים a legszentebb templomrészbe, hol a bűnvalló וידוי imát elmondta. Ezen imában esedezett a Mindenhatóhoz, hogy végtelen irgalmasságában bocsássa meg hibáinkat, vétkeinket és bűneinket, melyeket az elmúlt évben elkövettünk.

Valahányszor a főpap az ima közben az Örökkévaló teljes Nevét - melyet tudvalevőleg zsidónak kiejteni nem szabad és a főpap is csak kivételképp ezen a szent napon - ejtette ki, Izrael népe térdre hullva, földre borulva dicsőítette a Mindenható fenséges Nevét.

A főpap ezután szívet- és velőtrázó kérő imát mondott az egész emberiség javáért, melyben Istenhez fohászkodott, hogy az engesztelés napját követő év mindnyájunkra nézve a vallásos, a bőség, az áldás, a béke és boldogságos élet esztendője legyen.

Mindezen imádságok képezik יום כיפור מוסף imának legfontosabb részét és minden zsidó köteles az עבוֹדָה ezen magasztos részét térdet hajtva és leborulva a királyok Királya, a Legszentebb előtt elmondani.

Ajánló egy korábbi bejegyzéshez „Felkészülés az ünnepekre”