Praktikus útmutató pészáchra

Talán mindenki számára ismert, hogy a zsidó év talán legneurotikusabb időszaka a peszáchra való felkészülés. Ugyan sokan érzik, hogy ez az időszak segít nekünk l valamilyen szinten átéreznünk és megélnünk a zsidó nép helyzetét a kivonulás előtt, mindezzel együtt természetesen nem szükséges azt gondolnunk, hogy a Tóra extrém erőfeszítéseket vár el tőlünk. Elég, ha először alaposan áttanuljuk az idevonatkozó hálachákat, és ezek tudatában sokkal nyugodtabban és biztonságosabban tölthetjük ezt az időszakot.

Az első, amit érdemes tudnunk, hogy peszáchkor egy különleges tilalommal találkozunk a Tórában. Azonkívül hogy peszách hét (Erec Iszraelen kívül nyolc) napja alatt megtiltja a chamecot, azaz bármilyen kovászos étel fogyaztását, szemben a többi ehhez hasonló tórai tilalmakkal, nemcsak a chamec fogyasztását tiltja meg, hanem azt is, hogy egyáltalán a birtokunkban maradjon bármi, ami kovászos.

Ezért kell arról gondoskodnunk, hogy még peszách bejövetele előtt a lakásunk chamectalanná váljon. Erről többféle módon is gondoskodunk. Először is a peszáchot megelőző időszakban elvégezzük a munka nagy részét. Ezután a peszách bejövetelét megelőző este csinálunk bedikász chamecot, chameckutatást. Egy gyertyával körbemegyünk a lakásunk minden olyan helyiségében (és esetleg minden egyéb tulajdonunkban levő ingatlanban), ahová az elmúlt év során chamec kerülhetett. Ezt követően bitul chamecot mondunk (ennek a szövege megtalálható az imakönyvekben), amelyben kifejezzük, hogy ha esetleg maradt mégis valami a tulajdonunkban, amiről nem tudunk, vagy amit nem láttunk, arról lemondunk, nem tekintjük a tulajdonunknak, olyannak számítjuk, mintha por lenne. Nagyon fontos, hogy a bitul chamecot olyan nyelven mondja mindenki, amelyet ért.

Másnap reggel megfogjuk a még megmaradt chamecünket, és elégetjük (természetesen nem szokás ilyesmivel otthon, a lakásban próbálkozni, a közösségek szoktak erre a célra megfelelő helyet biztosítani). Ezt hívjuk biur chamecnek. Ezután újra elmondjuk a bitul chamec (reggeli) szövegét. Ezeken kívül szükség esetén még egy módszert alkalmazhat, a mechirász chamecot, a chameceladást.

Ugyan nem szándéka ennek a cikknek a téma mélyebb rétegeit érinteni, mégis azok kedvéért, akik szívesebben fektetik be ezt a sok energiát, ha valami általunk is megfogható értelmet kap a dolog, megemlítenék egy pár chameccal kapcsolatos utalást. Viszont azt már az Olvasóra bíznám, hogy eltöprengjen azon, vajon miért gondolták Bölcseink, hogy a chamec pont ezekre a tulajdonságokra utal. Először is a chamec a büszkeségre, gögösségre utal, míg ezzel szemben a máce (magyarul macesz) a szerénységre. A chamec a lassúságra, lustaságra utal, a máce az igyekvésre, gyorsaságra. Ezeken felül a chamec szimbolizálja magát az emberben levő rossz ösztönt is. Miközben takarítjuk a chamecot, gondoljunk arra, hogy ezzel együtt szeretnénk legalább ilyen mértékben megszabadulni a bennünk levő büszkeségtől, lassúságtól és lustaságtól, illetve alapvetően szeretnénk teljes mértékben megszabadulni az összes bennünk levő negatív motivációktól. Peszách a szabadságunk ünnepe, és nem csak a fizikaié!

Mielőtt nekilátnánk, hogy részletesen kifejtsük, hogy hogyan valósulnak meg a fent említett elvek a gyakorlatban, fontos egy dolgot tisztázni. Ha valaki szeretné a tavaszi nagytakarítást peszách előttre időzíteni, ezt természetesen megteheti. Sőt világos, hogy a lehető legszebb, ha valakire úgy köszönt az ünnep, hogy az egész lakás csillog-villog. De ami fontos, hogy ezt senki ne érezze kötelezőnek. A kosz és a por az általában nem chamec! Szép dolog ablakot pucolni és kimosni a függönyt az ünnepre, de ennek szintén nem az az oka, mert félünk, hogy kenyér - vagy süteménydarabok fognak hullani a függönyről! Nem micva, hogy valakinek elmenjen az egésztől a kedve, mire bejön az ünnep. A kötelezőn felül mindenki csak annyit vállaljon magára, amennyit bír, és amennyit jó szívvel megcsinál!

1. Bedikász chaméc - chameckutatás

Chameckutatás, Italy 5624/1864 (Wikipedia)

Az ünnep bejövetelét megelőző este (niszán hónap 14., ebben az évben (5785/2025) csütörtök este, niszan hónap 13) csinálunk bedikász chamecot. Szükséges, hogy előtte már nagyjából ki legyen takarítva a lakás. Áldást mondunk, mielőtt elkezdjük a chameckutatást. Gyertya fényénél keressük a chamecot. Szükség esetén szabad gyertya helyett elemlámpát használni, de ha nem muszáj, nem változtatjuk meg szokásainkat.

A gyertyának az a feladata, hogy lukakba és repedésekbe, szűk helyekre is be tudjunk nézni, ebből következően a jól átlátható felületek átnézéséhez nem szükséges a gyertya fénye. Ilyenek például az asztalok, székek, padló stb. Nem szükséges olyan chamecot eltávolítani, amelyhez várhatóan peszách alatt nem fogunk hozzáférni. Ezért nem szükséges szétszerelni olyan készülékeket, amiknek a belsejében lehet chamec, kivéve, ha ez olyan készülék, amelyből kihullhatnak a chamecdarabok.

Csak olyan helyeket szükséges átnézni, ahova kerülhetett chamec. Ezért például olyan ruhásszekrényt, amelybe csak tiszta, kimosott ruhákat teszünk, nem szükséges átnézni. De például olyan ruhásszekrényt, amelyben a gyerekruhákat tarjuk, akik át szoktak öltözni étkezés közben, és emiatt akár az is előfordulhat, hogy étel kerül bele, át kell nézni. Ugyancsak át kell nézni minden olyan helyet, ahova a kisgyerekek keze elérhet. Szekrények és ágyak alatt, szekrények tetejét stb., természetesen meg kell nézni minden olyan helyet, ahol esély van rá, hogy chamec került. Természetesen a konyhában, spájzban, étkezőben nagyjából nincs olyan kis rés, vagy repedés, ahová ne kerülhetett volna chamec.

A könyveket nem szükséges különösebben átnézni, nem túl gyakori, hogy fogyasztásra alkalmas chamecot találunk bennük. Viszont peszáchkor nem rakunk étkezésre szolgáló asztalra olyan könyvet, amelyet év közben is használtunk, és nem néztük át minden lapját. Ugyanis peszáchkor az étel tilossá válik, még ha a legkisebb mennyiségű chámec is keveredik bele.

A ruhák zsebeit át kell nézni, hiszen kerülhet beléjük chamec. Természetesen nem szükséges minden egyes zsebet átnézni a gyertya fényénél. Azoknak a ruháknak a zsebeibe, amelyeket nem fogunk viselni peszáchkor, elég ha beledugjuk egy pillanatra a kezünket, hogy nem maradt-e ott egy darab sütemény vagy kenyér stb. Viszont azoknak a ruháknak a zsebeit, amelyeket hordani fogunk peszáchkor, érdemes kifordítani és kikefélni.

Az autókat természetesen nagyon alaposan át kell takarítani. Irodákat, boltokat és az ehhez hasonlókat, azaz minden olyan helyiséget, amely az ember tulajdonában van, szintén peszáchivá kell varázsolni. Ha nehéz az embernek, még ugyanaznap este a lakás átnézése után, az irodát is átnézni, megteheti azt még korábban, de arra a chameckutatásra ne mondjon áldást. A kollégiumi szoba szekrényéről vagy a zsinagógai kis szekrényről és minden ehhez hasonlóról is gondoskodnunk kell.

A kérdés sokakban felmerülhet: vajon minden kis morzsát észre kell venni és el kell távolítani a lakásból? Az egyszerű válasz, hogy az olyan chamecot, amely alkalmatlan a fogyasztásra, nem kell megsemmisíteni. De az a morzsa, amit egy átlagember minden további nélkül a szájába venne, azt meg kell semmisíteni. Olyan helységeket, amelyeket az ember nem nagyon használna peszáchkor, és úgy érzi, hogy nagy fáradság lenne áttakarítania, érdemes mérlegelni, hogy talán jobban jár, ha eladja peszáchra, és így megspórolja a sok fáradságot.

2. Mechirász chamec - chameceladás

Könyv: "Mechirász Chamec” - (chameceladás), Lemberg 5652/1892

Ez talán egyike azon témáknak, amelyek a zsidó vallást kívülről tekintőkben a leginkább egy szelíd, elnéző mosolyt vált ki. Úgy érzik, ezzel a zsidók becsapják önmagukat, az Istent, meg mindenkit. Meg akarjuk tartani a chamecunkat, ezért úgy csinálunk, mintha nem lenne a mienk, közben pedig a mienk marad.

Valójában természetesen nincs ebben semmi csalás. Semmi utalást nem látunk arra, hogy az Örökkévaló nagyon szeretné, ha peszách előtt sok-sok chamecot gyújtanánk meg. Annyit vár el a Tóra, hogy peszách hét (8) napja alatt ne legyen a birtokunkban chamec, és amit eladtam, az nincs a birtokomban. Ehhez természetesen szükséges, hogy valósnak gondoljam az eladást, és ha peszáchkor beállít az illető, hogy elvigye a megvásárolt dolgokat, ezt a lehető legtermészetesebbnek kell vennem! (Ha valakinek még mindig idegen, esetleg idegesítőnek tűnik ez a gondolatmenet, azzal nincs semmi probléma - másfajta gondolkodást követő kultúrában nőtt fel. Javasolnék neki pár óra talmudtanulást, és máris mindennél természetesebbé és igazibbá válik ez a fajta gondolkodás!)

Mindezzel együtt, a poszekok (háláchikus döntéshozók) egy része azt tartja, hogy érdemes szigorítani és ne adjunk el olyasmit, ami valós chamec, csak olyasmit, ami kétséges. Ezek a kategóriák, főleg a mai bonyolult élelmiszeripari termékek esetében, sokszor zavarba hoznak minket, hogy tulajdonképpen mi is az a nem peszáchi étel, amely azért nálunk maradhat az ünnep alatt, mi az, amit el szoktunk adni és mi az, amit nagyon igyekszünk még peszách előtt megenni, vagy ha muszáj, elégetni.

Minden olyan étel, amely az 5 féle gabonából (búza, árpa, rozs, tönkölybúza, zab) nem pészáchra készült (nem ügyeltek rá, hogy ne váljon kovászossá), az valós chamec. Ebbe a kategóriába tartoznak a kenyérfélék, sütemények, tészták stb. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik például a sör vagy a whisky.

A liszt nem számít valós chamecnak, csak kétség merül fel, hogy talán egyes részei érintkeztek nedvességgel, és ezáltal megkezdődött valami erjedési folyamat, ezért még azok is, akik szigorítanak, és nem adnak el valós chamecet, a lisztet minden további nélkül eladhatják.

A kitniosz (bizonyosfajta növények, egy részük hüvelyes - pl. rizs, borsó, kukorica, bab napraforgómag), amit az áskenáz zsidók nem fogyasztanak peszáchkor, biztosan nem számít chamecnek, nem szükséges eladni sem, nyugodtan maradhat a lakásban.

A több összetevős ételeknél, amelyeknél nem tudom világosan és konkrétan, hogy pontosan mit tartalmaznak, tartalmazhatnak chamecot, és ezért érdemes eladni.

Azok az ételek, amelyekre ugyan nincs peszáchi felügyelet, de nem tartalmaznak chamecot, mint például hús, hal, bor stb., nem szükséges eladni peszáchra.

Amit még érdemes az eladásról tudni, hogy ez egy bonyolult háláchikus tranzakció, senki ne próbálkozzon vele egyedül, hanem forduljon szakértőhöz, olyan rabbihoz, aki jól ismeri és érti a témát, és aki képes rá, hogy a küldöttjeként eladja azt, amivel megbízzák.

3. A konyha peszáchra

Hágalász kélim (Koserolni edényeket peszáchra), Jerusalem 5719/1959 (Ivelt)

Ahhoz, hogy minden készen álljon az ünnepre, szükséges, hogy a konyhánk is peszáchira változzon. Mint említettük, világos, hogy a konyha a lakásnak az a pontja, ahol a leginkább előfordulhat chamec, ezért először is nagyon alaposan át kell takarítani, mindent letisztítani, lemosni. Minden olyan felület, amelyet peszáchkor is szeretnénk használni, alkalmassá kell tenni erre. Azzal kapcsolatban, hogy mit pontosan hogyan teszünk alkalmassá peszáchi használatra, érdemes a peszách előtti napokban kapcsolatban lenni egy hozzáértő rabbival, aki szívesen el fogja mondani, hogy az adott esetben melyik háztartási eszközzel mi a teendő. Ennek a cikknek sajnos nem fér a keretei közé, hogy végigvegyük a modern konyha összes eszközét.

Minden kedves Olvasónknak kívánunk kóser és öröm- teli pészáchot!

Forrás: Domán Sije, Forrás V évfolyam 4. szám 5774/2014