Bechukoszáj - בחוקותי‎

A hetiszakaszban (26,42) ez áll:

„Akkor én megemlékezem szövetségemről Jákóbbal, és szövetségemről Izsákkal, és szövetségemről Ábrahámmal is megemlékezem és az országról is megemlékezem.”

Avraham Shmuel Binyamin Sofer rabbi (elhunyt 5632/1872), Mosheh Sofer (a Chassam Sofer) rabbi fia és pozsonyi főrabbi írja erről a részről Kszáv Sofer című könyvében:

Nekem úgy tűnik, hogy azt mondanám: Íme, Hásem kiűzött minket az országból. Meg kell azonban értenünk, miért. Lehetőségünk lett volna arra, hogy a szent földön maradjunk, miközben ellenségeink uralma alatt állunk, fizetjük nekik az adókat, ahogyan külföldön is tesszük.

De azt kell mondanunk, hogy ez a javunkat szolgálja. A szentföldön, ha valaki bűnt követ el, az a  többszörösének számít, mintha külföldön tenné ugyanazt, ahogy a Ramban (Nachmanidész) is írja, Hásem megtette velünk ezt a kedvességet, és kiűzött minket a földről, hogy büntetésünk enyhítse, ha vétkeznénk előtte. És mindezt a mi javunkért tette, elődeink (pátriárkáink) érdemében.

És meg van írva az átkokban, hogy ki fog űzni minket az országból. Az ok amiért ez bekövetkezik, mert emlékszik szövetségére a pátriárkákkal, és megemlékszik a földre, és arra, hogy a föld szent, és nem tűrheti el a bűnösöket. Ahogy meg van írva (3Móz 18, 28): "hogy ne hányjon ki benneteket az ország, midőn beszennyezitek azt…” és a bûnök elkövetésének büntetése kétszeres, ezért (a hetiszakasz folytatása 26 43) “az ország is elhagyatva lesz tőlük”. És mindez a mi örök jóságunkra lesz, hogy mindig életben maradjunk.